Ausztriai kerékpártúrák 2005-2007


2005. 08. 07 vasárnap, Mentl 19.00

Balszerencse és szerencse jegyében telt el ez a nap. Az balszerencse, ami velem történt szombaton a Hafner See kempingben. A túra kezdetén el kezdett esni az eső, majd amikor aggodva, hogy nem adtam hírt magamról szeretteimnek úgy döntöttem, hogy a szakadó esőben elgyalogolok vagy 5 km-t a telefonfülkéig. Rossz döntés volt, egy km után (szerencsére) visszafordultam. A szerencse abban állt, hogy megmenekültem egy kiadós megfázástól, valamint a Mucikám a Barátfüle fesztiválón volt, és így senki sem vette volna fel odahaza a telefont. Oltári pipa lettem volna, ha feleslegesen gyalogolok 10 km-t, ebben a cudar időben. Ez este tízkor történt, így nem csoda, hogy összevissza kelebaláltam, aminek a sátor, vagyis én lettem a kárvallottja. Beleestem a sátor bejáratába, az esővédő részét beszakítottam. Előzőleg úgy estem hanyatt, hogy bukósisakomból kitörött egy darab. Majd amikor pillanatragasztóval (jól) megjavítottam, a frankó kék bicajos gatyámat tettem tönkre három ragasztó cseppel.

Az úton Mentl felé kutyatámadás ért, másodszor az ausztriai túráim során, de ezt szerencsésen megúsztam. (Nem úgy, mint amikor Krems mellett megkapta a kezemet a kutya, kórházba kellett mennem, hogy tetanuszoltást kapjak. Akkor rendőrségi ügy lett belőle, melyet kivédtem úgy, hogy kérésük ellenére nem mentem be a rendőrségre).

Szerencsésen megérkeztem Mentl-be, mert csak ez után kezdett el esni az eső. Több órát várakoztam, mire lecsillapodott annyira, hogy lehetővé tette a sátram felépítését. Sikerült a sátort ismételten elszakítanom, azon a részén, ahol már egyszer idehaza javították. Hiába találtam egy hatalmas, igaz nem négy, hanem ötlevelű lóherét. Arra az elhatározásra jutotta, hogy le fogom selejtezni a sátort. Itt megjavítani nem lehetséges, felesleges is lenne, mert a külső takaró anyagát annyira elégette a nap, hogy mint a papírt, úgy lehet szakítani. Bekövetkezett az, amit nagyon nem akartam, vennem kell egy új sátort. Holnap délelőtt az lesz az első dolgom, hogy körülnézek Villachban, sátor után.

 

2005. 08. 08 hétfő, Mentl 20.20

Apropó: az osztrák vasutasok is néha nincsenek a helyzet magaslatán, ha egy kevert helyzetben találják magukat. Wiener Neustadtban, hiába van ultramodern állomásuk, számítógépes hálózatuk, mégis azzal riogattak, hogy nincs szabad hely a bicajomnak, és az utánfutómnak a pakli kocsiban. Mármint a számítógép szerint. Csudák csudája a kérdéses vagon teljesen üres volt. Megvettem a menetjegyet, plusz a bicikli jegyet, ami csak 5 euró volt. De a kalauz, az eddigi gyakorlattól eltérően az utánfutóra is vetettet velem jegyet, azt már 6,80 €-ért. Szóval kevert egyet az osztrák vasút (ÖBB=MÁV). Azt viszont javukra kell írnom, hogy a kapusok kijött velem a harmadik peronra és segített a felrakodáskor.

A mai napra jellemző a zápor, a háromszori landskori zápor, melyekbe balszerencsémre mindig belefutottam. Sátrat a Baumaxnál vettem, melyet vissza kellett vinnem, mivel hibás volt. Nem cserélték ki, hanem a pénzt visszaadták, majd azon a pénzen vettem egy másikat.(Remélem jó, mert még nem bontottam ki.)

A túra du. 6-8-ig, a Berghofban, 5-re értékeltem.

 

2005. 08. 09 kedd, Mentl 21.30

Simán indult a nap, ami ezt jelenti, hogy az éjszaka igencsak hideg volt, de a napocska volt hozzám olyan kegyes, hogy kisütött reggel. Kisebb-nagyobb bonyodalmakkal ugyan, a sátorcserét sikerült megoldanom. A sátornak talán az az egyetlen hátránya, hogy alacsonyabb öt centivel az előzőtől. Szembeötlő, inkább úgy mondanám lábba botló előnye az, hogy a bejárati nyílás küszöbje jóval alacsonyabb a régitől, és így nem akadok el benne.

A városban, a telefonálás után, az állomás előtt sikerült első osztályúan eltanyáztam. Induláskor lecsúszott a lábam a pedálról, és kifeküdtem, mint egy gyalogbéka. A pedál kapaszkodó csapjai, igen szép barázdákat vájtak a jobb vádlimba. A második baleset egy törött sörösüvegben talált meg, melybe szerencsésen belevágtattam. A hátsógumimat úgy kidekorálta, hogy újat kellett vennem, potom 23 €-ért. Még jó, hogy a defekt gyártól a bicajos bolt csak száz méterre volt. Erről az jutott eszembe, hogy történtek ehhez hasonló esetek ott, ahol a gumiszerelő megbízásából műhelye előtt suhancok jancsiszegeket szórtak ki, nyilvánvaló okból. (Érdekes egybeesés lenne.)

Ahol táborozom, ott van Gabi kutyájának a „éléskamrája”. A felesleges kajáját ide ássa el, és elfelejti, vagy olyan sokat kap, hogy nincs rá már szüksége, ezért az orrom alatt büdösödik.

El kellene mennem túrára de, nincs hozzá semmi kedvem, mert még korainak tartóm az időt.

A gumit holnap fogom kicserélni.

Ma kézzel mostam, mert nem adok 3 €-t egy mosásért.

 

2005. 08. 10 szerda, Mentl 21.10

Az első éjszaka volt a túra eddigi részében, amikor nem fáztam.

Úgy néz ki, a sátor beválik, igaz még nem volt eső.(A későbbiekben, az esős időben, valóban tökéletesen védelmet nyújtott a víz ellen.)

Emlékeztető: kell egy nagyobb polifon a fenekem alá

--kell az éjszakai hideg miatt alváshoz téli sapka

--kettő törölköző kell

--a belsősátort bordákhoz rögzíteni, csak úgy tudom, ha zsinórt varrok a mennyezetbe

A mai nap kissé lazábbra sikerült, így maradt annyi időm ebéd után hogy tudjak szunyókálni egy kicsit.

Reggel mostam, utána elmentem a postára,telefonkártyát venni,  de az zárva volt. A mai nap legfontosabb része a grill csirke volt, amit kérnem sem kellett, mert mint törzsvásárlónak, kérés nélkül is tudják előre óhajtásomat. Előző nap ugyanis nem kaptam már, mert elfogyott.

 

2005. 08. 11 csütörtök, Mentl 20.00

Ma későn, nyolckor keltem. Javítással kezdtem napi feladataim sorát, mert az előző este elszakadt az első fékbowdenem. Ha suszter módon is, ideiglenesen olyan jól sikerült a javítás, hogy a kerékpár élete végéig működött.

Délelőtt vettem ananászt, ami kissé savanyu volt, vagy éretlen, vagy a konzervananász cukrozzák. Apropó, kellett vennem egy kiló cukrot, mert amit hoztam, az bizony kevésnek bizonyult.

 

2005. 08. 12 péntek, Mentl

Ma hétkor keltem, és mivel vigasztalanul esett, reggeli után visszaaludtam. (A reggeli utáni szunyókálás a kedvencem, többre értékelem, mint az ebéd utáni alvást, mert az tönkreteszi az éjszakai álmomat. Sajnos ezt csak akkor engedhetem meg magamnak, ha napközben esik az eső)

Biztos, most nem lennének emlékezetkiesési gondjaim, ha az ausztriai utjaimról, (van vagy harminc egynéhány) mindegyikről feljegyzést készítek. Emlékeim rettenetesen összekuszálódtak, szétszórtakká váltak, az időskálán nem tudom a helyére tenni. Az első körtúráimra viszonylag elfogadhatóan emlékszem. A csillagtúráimra csak részlegesen tudok vissza emlékezni, sok érdekes mozzanat elveszett.

Most dél van, és még megint esik. Valószínű, hogy a mai nap is eredménytelen lesz a kiadós éjszakai, és napközbeni esők miatt. Úgy néz ki, túráról szó sem lehet, ismét sátorfogságra leszek ítélve. Volt, amikor nem tudtam a sátorból megszabadulni huszonnégy órán át sem, csak pisilni menten ki, de volt hogy még azt sem. Megoldottam bajomat Szekeres Sanyi bácsi módszerével. Ő, amikor Pesten, olyan helyen volt teherautójával, ahol nem tudott pisilni, fent a platón a ponyva alatt elvégezte üvegbe, és kiöntötte valamelyik fa töve alá.

Az esőfelhők alacsonyan úsznak el a sátram felett, bármikor ismét ráeredhet. Vizes minden, a hőmérséklet is nagyon alacsony, október végi időnek felel meg, nem csoda, hogy a vendégek egy része menekül. A sátorból kinézve is látom, hogy fogy a nép, csak előttem négy placc is megürült tegnapról mára. Ők jobban tájékozódtak időjárás előrejelzésben, mint én.

Délután kettő-három körül elállt az eső, úgy hogy kedvem támadt átsétálni a szomszéd kempingbe, próba szerencse alapon. A végeredmény, a Plötz kemping aprócska mérete, és kisszámú vendégserege ellenére is, határozottan sikeresnek bizonyult

Furcsa dolgokat is láttam, például a két ujjal mosó holland nöt, mint Nicole Kidman a „Túl az Óperencián” című filmben, vagy úgy szerelt bicikli első kerekén defektet egy jómódú német úr, hogy azt ki sem vette a villából.

 

2005. 08. 13 szombat, Mentl 19.00

Összességében úgy alakult a délelőttöm, ahogy azt szerettem volna. Az eltervezett dolgaimat rendben megoldottam, mostam, boltban voltam, grill csirkét ebédeztem. Na de a délután. A Faaker see-i túráról öt órakor vissza kellett fordulnom, mert nagyon csúnya idő jött. Most már áldom az eszemet, hogy nem maradtam, nem akartam megvárni a rossz idő végét, mert amikor visszaértem Mentlibe, rettenetesen leszakadt az ég. Épségben átvészeltem sátramban egy jégzivatart. A kiteregetett ruháimat ismét moshattam, és fregolin száríthattam. Oltári szerencsém volt, hogy nem az útközben kapott el a jég. Kajám az van, eshet az eső.

Tekerés közben éreztem, hogy ismét vesekő bajom adódott, mert a biciklinyereg rendkívül kellemetlenül nyomta a húgycsövemben tartózkodó követ. A júniusban ultrahanggal megbombázott vesekövem, most ért le, és a kijárat előtt néhány milliméterrel, szerencsétlen módón elakadt.

 

2005. 08. 14 vasárnap, Mentl 20.40

A kő miatt rendkívül kellemetlen éjszakám volt, aludtam is, meg nem is. Így volt rá időm, hogy gondolkodjak. Erre az útra jellemző, hogy semmit sem lehetett a betervezetteknek megfelelően végre hajtanom. A nehézségek sorozata Adélka vonatbalesetével kezdődött, folytatódott a szakvizsgája körüli bonyodalmakkal. Ráadásként mindezt a sors megfejelte a júniusi vesegörcseimmel, a kórházzal. Mindezek folytatása a mostani vesekő elakadás. Most mit tegyek? Haza kell mennem, az eltervezetteket nem tudom befejezni. A kő miatt minél előbb lásson orvos, mert én nem tudom megszülni.

Tévedtem. 12.10-kor megszülettek a vesekőikrek. Megint változott a helyzet, megyek a faaki tóhoz.

A Mucikámmal megbeszéltem telefonon, hogy maradok. A jövő hét elejére, még, két nap esőt ígér a meteorológia, legfeljebb agyon „pihizem” magam.

Erre a 2005/A/2-es útra jellemző tervezhetetlensége, állandóan rögtönözni kell.

Takarodó 20. 40-kor. Az eső eszméletlenül esik, még szerencse, hogy új a sátor, mert s régi biztos, hogy beázott volna. Tehát igaz az a mondás, hogy minden rosszban van valami jó. Eredetileg, még az első tervem alapján, holnap akartam menni, de biztos, hogy abból nem lesz semmi. Jelenleg szakad az eső.

Jó éjszakát! (ha az esőkopogástól egyáltalán el tudok aludni.)

 

2005. 08. 15 hétfő, Mentl 10.30

Ritka rossz éjszakám volt, ami köszönhető annak, hogy korán lefeküdtem, és némely renitens kempingvendég alkoholnak köszönhetően nem voltak észnél, 00. 01-kor felébresztett. (Ettől rosszabb helyzetben is voltan tavaly Klagenfurt mellett Vitkringben , a Michele kempingben, olyan ordítozás volt éjszakánként néhány fiatal miatt, hogy a vendégsereg jelentős része harmadnap lelépett. Köztük én is, hiszen sátram talán öt métere volt a tivornyáik helyétől). A szokásos koreográfia szerint telik a napom, vagyis mosok, reggelizek, ezt a szöveget írom, megyek beszélni a Mucikámmal, majd ebéd, és utána meglátom.

Itt a közelben, St. Andrában láttam egy olyan bio tyúkfarmot, amilyet filmen láttunk.

Az éjszakai álmatlanságomnak másik oka a rendkívüli zivatar és vihar, ami kegyetlen volt.

A fejpárnám leeresztett, mert az egyik hegesztése szétszakadt.

 

2005. 08. 16. kedd, Mentl

Tegnap este olyan fáradt voltam, hogy nem voltam képes az írásra. Pedig lett volna mit. Az időjárás előrejelzés ellenére viszonylag jó idő volt, el is mentem az Ossiach-tó körüli túrára. Hazafelé jövet a rázós útnak, a keményre pumpált guminak köszönhetően letörött az első lámpám. Hogyan javítom meg, egyelőre rejtély. Az éjszaka a szokásoshoz híven ismét esett de kisebb erősséggel, mint az előző este. Én nem vagyok fázós, de az utóbbi 15 napban megmondom őszintén, bizony fáztam rendesen. Éjszaka 9-11 C fok van, nappal sincs 17-19 foknál több. Már vagy húsz napja kint alszom a szabadban, sátorban, biztos melegem lesz első éjszaka otthon a lakásban.

A mai napra tervezett Millstädter-tavi túrámból nem lesz semmi, mert az eső miatt nem indulhattam el időben. Túra hossza legalább 100 km, így ha most kiderülne, iakkor sem maradna elegendő időm teljesítésére. Egy rövidebb alternatívát kell keresnem délutánra, de még semmi konkrét elképzelésem nincs.

Lehet, hogy sajnálni fogom, hogy az eddigi túráimról nem írtam naplót, mert elveszelődik sok emlék. Utólag összeszedni a gyenge memóriámnak köszönhetően, nem fog sikerülni. (Lehet, hogy erről is írtam. Íme itt a bizonyíték arra, hogy komoly gondok vannak az agyamban.)

10. 35-kor még az idő bizonytalansága miatt nem indulhatok, pedig a kenyerem is fogytán van. Itt van a Spar a szomszédban, ami szemtelenül drága egy üzlet. Igaz minden nap nyitva van, biztosan megérheti nekik, hisz a kempingezőknek vasárnap is kell friss ennivaló.

Egész nap olyan hideg és nedves idő volt, hogy a kiteregetett ruhák semmit sem száradtak, kénytelen voltam ismét a fregolit igénybe venni.

Úgy döntöttem, hogy holnap, azaz szerdán vonatra szállok, és meg sem állok Wiener Neustadtig. Estére a Papinál leszek, ott töltők egy napot, és pénteken megölelhetem, megcsókolhatom szeretteimet (amikor ezt írom, hát bizony elérzékenyülök). A Mucikámmal megbeszéltem a dolgot, egyetértett velem. Rettenetesen ramaty az idő. Ferinél, Tirolban hordja a szél a havat, fűtenek a vendégeknek. Megbolondult az idő, vagy ez így normális, vagy a globális felmelegedés hatása? A „Deep Impact”, vagy a „Holnapután” című filmek víziója valóságot ölt?

 

2005. 08. 17 szerda, Villach és Wiener Neustadt között valahol

Már a vonaton ülök, mikor e sorokat írom.

Ha Villachban veszem meg a vonatjegyet, akkor a kerékpárért nem kell fizetnem, ha Wiener Neustadtban, akkor igen. Nem jövök rá a logikára, pedig biztos van. Itt is, akár csak Wiener Neustadtban a számítógép csak foglalt helyeket jelzett a kerékpáros vagonban, de valóságban csak egy szem bicaj várakozott rá, az enyém.

Este alig tudtam elaludni. Olyan állapotban voltam, mint gyermekkoromban, amikor utaztunk „haza” az Alföldre, Újszalontára. Izgatott voltam, és nehezen jött álom a szememre. Hajnali kettőkor ébredtem, hogy nagyon kell pisilnem, amit a sötétség révén el is intéztem a sátor előtt. Több részletben aludtam 04. 30-ig. Sikerült összecsomagolnom 06. 10-re, és hétre már az állomáson is voltam. A vonat csak 08.20-kor indult.

Ma, azaz 17-én, szerdán bezzeg jó idő van, csak el kellett jönnöm. Idáig fáztam, mint a vadászkutya. Magyarul, kifogtam. De azért nem futamodtam meg, pedig jó néhány buktató volt az utam során. Összességében változatos és unalommentes volt, néha gyorsnak, néha lassúnak tűnt az idő múlása. Csak este ne lett volna. Ötös skálán az utat 4,5-re értékeltem

 

2005. 08. 18 csütörtök, Frauenkirchen

Az előző nap beszámolóját a vonaton hagytam abba. Az utazás alatt különösebb említésre érdemes esemény nem történt Ahogy közeledtem Wiener Neustadthoz, az idő úgy romolt el, és az állomáson már jól esett is. Át kellett csomagolnom holmimat, mert féltem, hogy eláznak. Csak a polifon egy része, és néhány nem fontos ruhanemű lett vizes. A legnagyobb baj ezután történt, ami első ránézésre nem tűnt annak, de valójában az volt. Később nagyon komoly kihatása lett. Az első váltom bowdenje szakadt el. Csak a középső fokozatban lehetett használni, nem tudtam nagyra feltenni, mikor gyorsan kellett haladnom. Pedig sokszor kellett volna, mert 70 km volt előttem, és azt lassan nem lehet leküzdeni. A túlpörgés úgy kikészített, hogy megérkezésem után többször is rosszul lettem.(ind. 12. 50 – érk. 18. 10 menetidő 6 óra 20 perc). Az is közrejátszott a dologban, hogy kb. 35 km-en át, esett az eső, esőköpenyben kellett tekernem, aminek eredménye az lett, hogy totálisan kívül-belül eláztam. A köpeny alatt az izzadtságtól. A Papihoz érve gyorsan felvertem a sátrat, és a vizes polifon száraz felére a pléddel megágyaztam. 19.00-tól 23.30-ig aludtam. Pisiltem, és, úgy ahogy voltam, a már felfujt gumimatracon aludtam, igaz részletekben reggel 6-ig, mikor is megfürödtem. Hiába bíztam a fürdés jótékony hatásában, nem jöttem helyre, csak este 6-ra, mikor e sorokat írom, addigra. A Papiék szerették volna, ha maradok vagy egy hetet. De én nem akartam maradni, mert már nagyon hiányzik a család. Úgyhogy holnap megyek haza. Abban maradtunk, hogy visszajövök egy hét múlva, majd meglátjuk mennyi időre.

Kajával ellátott Papi, kaptam tőle egy sült malac jó nagy darabját, Estére a kis Helmut hívott meg Pomogyba, étterembe vacsorázni. Hát most itt tartok, csomagolnom kellene, de nincs hozzá sok kedvem.

 

2005. 08. 19 péntek, Frauenkirchen 05.00

A tegnap estével kapcsolatos információk: A pomonyi vacsorára velem együtt 13 fős társasággal utaztunk, de hogy milyen apropóból, arra nem jöttem rá. A kis Helmut hívott meg bennünket „snitzelt” enni, ami két hatalmas bécsi szeletből állt. Köret nincs hozzá, csak krumplissaláta és sör. Bőséges volt a vacsora. Azt sem értem, hogy a kis Helmut miért nem evett húst, csak kevés krumpli salátát. Nem tudok róla, hogy vegetáriánus lenne. Az Ő hús adagját szétosztotta az egyik állandó kempinglakó és köztem. Este még Interneten megnéztem a menetrendet, s annak alapján utazom haza. Most már valójában nekiállók csomagolni, és befejezem a beszámolót a 2005-ös utamról. Amiről esetleg még lesz mondanivalóm, azt majd otthon lejegyzem, ha emlékszem még rá. Vége.

13.30 Győr Dehogy van vége! Itt Győrben az állomáson van időm a vonat indulása előtt, és le tudom jegyezni a reggeli csomagolás után történt fontosabb eseményeket.

Mikor már az Imbiss sarkánál tekertem a kemping kijáratánál, teljes menetfelszereléssel, a Papi visszakiabált az irodába, egy utolsó kézfogásra.

Utólagos bejegyzés:

Továbbiakban Győrig, és azon túl sem történt semmi érdemleges. Megérkeztem 18.25-re, a vasútállomásra, Fülére, ami mind a családomnak, mind nekem rendkívüli megnyugvást jelentett. Újra megölelhettem, megcsókolhattam szeretteimet, ami szavakkal el nem mondható boldogsággal töltött el. Teljesen igaz az az általam kitalált, kissé suta együgyű mondás, miszerint „az elmenetelben az a legjobb, amikor hazaérkezem”.

 

 

38-2006/A/1

2006. 07.04 kedd, Frauenkirchen

Dani alszik a sátorban, mert kifárasztotta a korai négy órás felkelés, és a tekerés. Én is fáradt vagyok, még az írás is nehezemre esik, aminek a szokatlan toll is lehet az oka?

Lehet, hogy elsiettem a kijövetelt, mert még nincs vége az iskolának Salzburgtól nyugatra. A Papi szerint ez az oka a gyér vendégseregnek. Én szerintem a foci vb is az okok között keresendő. Az a tervem, hogy 07.10-én, jövő héten hétfőn megyek le Villachba, Gabihoz. Itt elvileg 14-én befejeződik az iskola, és maradok 22-én szombatig.

Nem tudom mi lesz Danival az éjjel, hisz cefetül alszik, nincs szívem felkelteni. Pedig kellene, hisz fürödnie is kell.

A Papinak hoztak egy teknősbékát, ami nem akart „üzemelni”, csak miután a medencébe mártották, és vártak vele tíz percet. Akkor aztán rohamtempóban igyekezett a mély víz felé, a Papinak alig volt ideje kikapni a vízből.

 

Esznek a szúnyogok, másznak a lábamon a hangyák, rém kellemetlen helyzet. Villach környékén nincs sehol sem szúnyog, ott súlyos anyagi érdek fűződik a turisták első osztályú komfortjához.

Van változás a kempingben: a vár tovább épült, már tető alatt van. A tó körüli sétány már teljesen kész. Az indián sátornál eltűnt a kút melletti földsánc. A lőtér melletti részen megemelték a zajvédő földgát koronamagasságát vagy két, három méterrel. Itt minden vasárnap, kora reggeltől napnyugtáig puffogtatnak a békés frauenkircheni lövész polgárok a kemping vendégek „őszinte” örömére. Új sövény van a régi helyett, a strandtó a várig. A régi bozótost markológéppel egyszerűen kitépték a talajból és tujákat telepítettek helyette.

Fel kell keltenem Danit.

2006. 07.05 szerda, Frauenkirchen 17.00

Nem sikerült felkeltenem a Danit, kb. 14 órát aludt át. Ennek ellenére az alvókájával nincs semmi baj, mert amikor e sorokat írom, ismét alszik.

A mai nap kissé döcögősen indult, annak ellenére, hogy ma volt Ausztriában a második éjszakám, amikor prímán aludtam. Lehetséges oka, hogy az új hálózsákom nagyobb méretű, mint az eddigiek, kényelmesebben elférek benne. Teljesen el tudok benne bújni, jó meleg van benne.

 

2006. 07.06 csütörtök, Frauenkirchen

A tegnapi naphoz tartozik, hogy  sikerült kárt okoznom. Hanyatt akartam esni és a csepegtető öntöző slagját eltörtem. Később megjavítottam, beletoldottam egy toll darabkáját, és pillanatragasztóval rögzítettem. Ha kimegyek 2007-ben, meg fogom nézni, mennyire vált be a javítás.

A mai nap mozgalmasra sikeredett Dani elutazása miatt. Reggel Mosonmagyaróvárig tekertünk, majd vonattal mentünk Győrig, ahonnét Dani továbbutazott Veszprémen át Csajágig. Én Petöházától tekertem a kempingig, és visszaérkeztem15.20-ra.

Hiányzik a Dani rettenetesen. Az Ő gumimatracán elaludtam 5-ig. Összerakodtam és 6-8-ig munka. Vacsorára leves, majd telefon haza, ahol minden rendben, a Dani hazaérkezett gond nélkül.

Megyek fürödni, aztán szundi.

 

2006. 07.07 péntek, Frauenkirchen

A következőt okoskodtam ki, ha itt hagyhatom a felállított sátramat, akkor szombaton megyek, és kedden jövök vissza. Előkerült az Öreg, minden rendben itt hagyhatom a cuccomat, mehetek haza pár napra.

 

2006. 07.08 szombat, Füle

Hazajöttem vonattal Mosonmagyaróvártól Csajágig. Fülén, amikor a mamánál befordultam a hidra, Mucikám a diófa alatt ült és zöldbabot szelt. Hát igencsak meglepődött jövetelemen.

Úgy döntöttem, hogy csak csütörtökön megyek vissza, mert eltörött a szandálom talpa, és újat akarok venni szerdán, a fehérvári piacon. /Végül is nem vettem, megragasztottam pillanatragasztóval./

 

 

39-2006/A/2

 

2006. 07.14 péntek, Frauenkirchen 17.00

Ismét kijöttem. A helyzet a következő: mivel a hidegfront betört, kényszerpihenőn vagyok.  Tervem szerint eltöltök ott 10-12 napot, és utána közvetlenül utazom haza.

 

2006. 07.15 szombat, Frauenkirchen 21.00

Lehűlt az idő, napközben nagyon erős szél fujt. Néha már fáztam is, hosszú ujjú pulóvert kellett felvennem.

Álmos vagyok, lefekszem. Kaptam a Helmut húgától egy doboz sört, ami nagyon jól esett, de egyben nagyon is elálmosított. Fülén olyan erős hidegfront vonult át bő csapadékkal, hogy emiatt odahaza a telefonvonalak beáztak, és képtelen voltam beszélni szeretteimmel.

2006. 07.16 vasárnap, Frauenkirchen 21.45

Podersdorfból hazafelé a kövecses úton sikerült, még a hazai hálózaton belül mobiltelefonnal beszélni Mucikámmal.

A bal könyököm néha cefetül fáj.

A szél itt is erősen fúj. Álmos vagyok, lefekszem aludni, mert holnap korán, hajnali négykor kell kelnem.

 

2006. 07.17 hétfő, a vonaton Mürzzuschlag térségében

Nagyon fárasztó volt a tekerés Frauenkirchen, és Wiener Neustadt között az erős szél, a hegymenet, és a nehéz utánfutó miatt. Hajnalban, 04.15-kor keltem, 06.35-kor tudtam indulni, 13.30-ra érkeztem a wiener neustadti vasútállomásra. Az ÖBB neustadti személyzete ismét hozta hagyományos formáját, mert a bicajomnak jegyet adni ismét nem tudtak a számítógép által adott rossz tájékoztatás miatt. A valóságban táncolni lehetett volna a paklikocsiban. Legközelebb már nem is kérek jegyet tőlük, megveszem inkább a kalauznál.

Okulva a tavalyi eset miatt, amikor is rosszul lettem a hazautazás alkalmával, most körültekintőebben jártam el. Ettem-ittam rendesen, és ügyeltem tempómra is, hogy ne hajtsam ki magamat, sőt a vonaton 1.95 €-ért ittam capuccinot  is.

Felszálláson a vonatra csont nélkül, minden bajtól mentesen történt. Csak utazás alatt lett egy kisebb zűr, mert a WC fogságába estem a rossz ajtózár miatt. Szerencsére az egy utas megszabadított szorult helyzetemből. Azért, hogy más ne kerüljön hasonló kellemetlen helyzetbe „szóltam” a kalauznak, aki bezárta a rossz ajtót.

Középkorú útitársaim, hozzám hasonlóan izzadtak, testszagúak voltak, így már én sem lógtam ki a sorból. Mürzzuschlagnál kiszálltak, helyettük Leobennél három fiatal kerékpáros szállt fel hozzám, így nem kellett kényelmetlenül érezni magamat rossz testszagom miatt. A két kislány és kísérőjük egy duci fiú kezdő bringások voltak, mert az első számú dokumentációjuk túrájukhoz valamelyik újságból kitépett lapon található térképvázlat volt.

 

2006. 07.18 kedd, Mentl 10.00

A tegnapi naphoz: a fiatalokkal a vonaton később megismerkedtem, és egy jót „beszélgetünk” a szokásos rajzos, és rossz németséggel irt szöveggel. Kedvesek voltak, annyira, hogy Christina még a papája grazi címét is megadta, ha esetleg a későbbi túrámon szükségem lenne rá.

St. Andrában am Zicksee-ben láttam a kempingben „vendégként” két vadászgörényt, amint szabadon a lakókocsi körül tanyáztak.

Mentliben jobb helyet kaptam, mint tavaly. Közel van a recepcióhoz, ráadásul a sátor helyért most sem kell fizetnem.

Ki kell mennem Villachba a Hoferbe kajáért, valamint pumpatömlőt kell vennem, mert odahaza hagytam az utánfutóhoz valót.

Apropó: tegnap este 11-kor a zuhanyzóban el kezdett görcsölni a vesém és finoman szorongatta, míg el nem aludtam. Reggel tünetmentes voltam, de azért megdolgoztattam egy liter teával. Erre ismét el kezdett görcsöl, és most is érzem. Ha ez olyan lesz, mint odahaza amilyen felső boltban volt, kiegyezek vele. Pont, amikor nem kötöttem utasbiztosítást akkor történik ez velem. Sima nemzetközi egészségbiztosítási kártyám ugyan van, de ha komolyra fordul a dolog, lehet, hogy kevés lesz. Most alaposan rám ijesztett, ezért soha többet nem jövök el utasbiztosítás nélkül, ezt most megfogadtam.

A kemping, és a környék nagyon pompás, igen sajnálom, hogy a Mucikám nincs itt velem, nem osztozhatok vele a látványban. Én is sokkal jobban érezném magam, ha nem lennék mindig egyedül.

 

2006. 07.19 szerda, Mentl 08.00

Tegnap este 11-kor sikerült ágyba bújnom, és aludtam reggel 7-ig, úgy ahogy szoktam. Vagyis nem valami jól.

Reggel megvarrtam a drapp rövid nadrágomat.

Nagyon nagy a valószínűsége, hogy nem a vesém, hanem a derekam fáj. De nem akarom elkiabálni

Feladataim: reggelit készíteni, bemenni Villachba, megvásárolni a szükséges holmikat. Mosnom kell kézzel, mert a gépi mosás 3.50 €, azaz majd 1000 Ft. Ez nekem túl sok.

21.20 Elfáradtam. Vacsoráznom kell, mert nagyon gyorsan sötétedik.

 

2006. 07.20 csütörtök, Mentl 16.00

Nagyon nagy a hőség, jó nép a vízben hűsöl. Én is iszom bőven, a mai teljesítményem eddig 4 liter. Délben ettem jó sós grillcsirkét, ami igencsak kívánja a folyadékot.

Tegnap voltam a Camping Falla-ban, kemping felszerelések áruházában, Villachban. Az onnan hozott katalógusból kinéztem magamnak egy jó nagy méretű hálózsákot, 250x90 cm-est. Az ára is elfogadható, csak 30 €, de hiába, nem tudtam megvenni, mert raktáron nem volt.

Reggel mostam géppel, reggelit készítettem, majd elmentem telefonálni haza, üzletben voltam, és az ebéddel elment az idő du. 14.30-ig. Most van egy kis szusszanásnyi időm, az árnyékban. Itt árnyékban is van vagy 30 C°, a szél sem lengedezik. Most "jó" dolgom van, mert nem mozdulok ki a kempingből.

Sajna nem fürödhetek a strandon, mert az új Dráva-hídnál, majd álló helyzetben az első kerék lefutott a kerékpárútról murvára, kicsavarta a kezemből a kormányt, és elestem. Igaz nem nagyot, de a térdemről lenyúzta a glazúrt, és ezért a sebes lábbal nem mehetek vízbe. Félő, hogy elfertőződik, vigyáznom kell magamra, mert csak egészségbiztosítási kártyám van.

21.00 A placcon buli van zenekarral, jellegzetes osztrák hangulattal.

 

2006. 07.21 péntek, Mentl 09.30

A tegnap reggeli teakészítésnél a mosóhelységben felejtettem a merülő forralómat. Pánikba estem, hogy megint elveszítettem, mint tavaly, amikor is a kicsi vízforralom szőrén-szálán eltűnt, még ma sem tudom hogy hogyan. Csodák-csodájára, ahová tegnap tettem, ugyanott találtam meg ma. Na ez az amit soha nem fogok  megtapasztalni Magyarországon. Ez a fajta mentalitás nálunk hiányzik az emberekből.

A tegnapi sebesülésem szépen gyógyul, de strandolni azért még nem lehet.

A mai napra szokásos feladatok a következek, kézzel kell ki mosnom a fekete bicajos gatyámat, mert fog, reggeli készítés, mosogatás, szemét elvitel. El kell mennem, vennem kell egy vagy két pólót, mert, amelyik most rajtam van annak kifeslett a válla. Üdítőt is kell vásárolnom, kajám az van elegendő.

Az utolsó két nap rettenetesen rosszul aludtam, felzaklattak álmaim. Például az egyik álmomban leütöttek, és pénz nélkül keveredtem haza, de hogy hogyan azt nem tudom megmondani.

 

2006. 07.22 szombat, Mentl 09.30

A tegnapi napról annyit, hogy az én bicajos alsónadrágjaim jó vétel volt, mert darabját 1 €-ért vettem, míg ez odahaza több ezer forintba kerül. A Mucikámnak szánt bugyikról nem tudom, hogy jó méretűek-e?

A délutánom jól sikeredett, leszámítva azt, hogy idő előtt vissza kellett fordulnom a rossz idő miatt. A Negel kempingtől 4-5 km-re olyan erősséggel villámlott, hogy nem kockáztattam, és „villámgyorsan” visszatekertem (utánfutóval).

Estére mindig nagyon álmos vagyok, alig tudom magam rendezni, vacsorázni, tisztálkodni.

Tegnap olyan nagy meleg volt, hogy megittam 7 liter vegyes (tea, üdítő, víz) folyadékot.

Ma délelőtt a szombati nap miatt be kell vásárolnom két napra való kaját. Végül is csak kenyeret, meg sajtot vettem, mert más ennivalóm van elég. A lényeg az innivaló, vettem is 5x1,5 litert. A grillcsirke bekebelezése után megváltoztattam reggeli napi túratervemet, nem megyek el Faaker see-be.

A Mucikámmal ma beszéltem telefonon, és elmondta, hogy jövő hétre is ilyen meleg idő várható. Úti programom szerint csütörtökön melyek haza. „Megbeszéltem” Gabival, itt maradhat a cuccom, tehát direktben mehetek haza, vagyis Wiener Neustadtól vonattal Sopron Szombathely Székesfehérvár útvonalon végig Füléig, erre kell készülnöm. Majd néz a Papi, hogy hol a búsban voltam ilyen hosszú ideig, mert Ő legközelebb csak augusztus végén fog látni.

Hazautazást megelőző éjszaka mindig iszonyatosan rosszul alszom, ez most nem fog számomra gondot okozni, mert az éjszaka nagy részét egy széken ülve kell eltöltenem. Majd a vonaton alhatok. Gondolkodom rendesen, mert a csomagolás komoly odafigyelést követel tőlem. A menetrend következő részemről:

07.22 szombat--Alt Ossiach

07.23 vasárnap--Faaker see és Feistritz im Rosental

07.24 hétfő--Afritz see

07.25 kedd--Feldkirchen in Kärnten környéke

07.26 szerda--Mentl-csomagolás

07.27 csütörtök--hazautazás-Füle

Szerda délelőtt bevásárolok, megszárítom a sátrat. Délután kétfelé szortírozva becsomagolok, este elhelyezem az utánfutómat az istállóban.

19.45 Tényleg susztervasárnap lett a mai napból. 17.30-kor elindultam az Ideálba, de úgy 500 m után visszafordultam, mert féltem, hogy esetleg baj lesz a közelgő vihar miatt. Délután 33°C meleg volt, a víz hőmérséklete is elérte 25°C-t, a levegő páratartalma is igen magas lehetett. Így nem csoda, hogy időjárás változás várható. Itt Mentliben az égen csúnya fekete felhők vannak, de egy cseppeső sem esett belőle, csak néha villámlik. Úgy látom jól tettem, hogy visszajöttem, nem kockáztattam.

Ma pihizek.

Innen látom, hogy az Ideál felett nagyon csúnya az idő, és mintha a szél is onnan fújna, várható, hogy ideér a vihar. Megyek fürödni, addig, amíg lehet.

 

2006. 07.23 vasárnap, Mentl 22.15

Olyan fáradt vagyok, hogy majd holnap, írok, mert most nincs rá sem időm, sem erőm.

 

2006. 07.24 hétfő, Mentl 21.50

Ma ugyan holnap van, de most sincs sok kedvem írni, mert este is van, meg fáradt is vagyok. Röviden: tegnap kihajtottam magam a melegben, megcsináltam a feistritzi túrát Faaker see-vel egyetemben. Estére hullafáradt voltam annyira, hogy ma reggel ¾9-ig aludtam. A csuszás miatt ma délután Afritzba túráztam, az oda út 1½ óra, a visszaút csak ½ óra volt.

Délelőtt postán voltam, telefonáltam Mucikámnak haza, ami kissé lehangolt. Lehet, hogy búskomorságomnak ez az oka. Talán holnap jobban lesz időm és kedvem leírni a velem történtekről.

 

2006. 07.26 szerda, Mentl 07.00

Tegnapi nap kimaradt, mármint a nap krónikájának a leírása, pedig lett volna rá időm, mivel az éjjel nagyon keveset aludtam. Hajnalban szundítottam el, kb. fél-háromnegyed órácskára. Megyek haza, és ugyanolyan izgatott vagyok, mint amikor gyerekkoromban Anyámmal el szoktunk menni „haza” Újszalontára. Lehet, hogy Daedalont kellene bevennem, de mikor, mert utazás előtt kell egy-két órával bevenni, de nekem már néhány nappal előtte lenne rá szükségem.

Tegnap elkerekeztem új helyszín felé Feldkirchen in Kärnten környékére.

A mai nap feladatai:

--mosnom kell, nem sokat, mert a szennyesből viszek haza is

--reggeli a sátorban, mert mikor, ha nem tegnap este volt egy kiadós zuhé és most vizes minden odakint

--bemenni Villachba, telefonálni Mucikámnak

--elmenni a déli Hoferbe és vásárolni enni-innivalót az útra, és hazavitelre is

--a Kikbe körülnézni, hátha találok valami bicajos cuccot

--délelőtt megvenni a vonatjegyet Villachban

--feltölteni a telefon akkumulátorát

--elkérni a pendrive-ra az anyagot (végül is nem lett belőle semmi, idehaza letöltöttem az Internetről)

--fordítást készíteni, amiben elmagyarázom Gabinak, hogy itt szeretném hagyni felszerelésen egy részét

--a sátrat kiszárítani, kétfelé csomagolni a kemping felszerelést, ami itt marad

--azt az utánfutóba, amit viszek haza, azt a

--bicaj csomagtartó táskáiba 

--este kifizetni a kemping számlát

--várni hajnalt a kempingben és start

17.00 Ittam tejet, és most nagyon fáj a hasam tőle. Összecsomagoltam három óra alatt, és várom, hogy az idő jóra forduljon, mert már nagyon dörög, és bármikor leszakadhat az ég.

Ahhoz képest, hogy az éjjel nem aludtam, egész jól tartom magam.

19.15 A Gabi apukájával az istállóban elhelyeztük az utánfutót és a székeket.

Már félhomály van, ülök a székemben és nézegetem a hegyeket, de gondolataim egyre hazakalandoznak. Jó volt így szerveznem a hazautazást, mert megspórolok két napot, és nem kell vontatnom 70 km-en át a monstrumot. Papinál egy nap pihenőt kell beiktatnom, mert ettől az utolsó penzumtól tisztességesen el tudok fáradni. Lásd az utolsó utamat, mikor is rendesen kidögöltem.

Utólagos bejegyzés:

A következő nap hajnalig az időt egy széken töltöttem el, amin aludni nem lehetett, és nem is tudtam, mert cefetül fáztam. Hajnali négy körül elindultam, hogy időben a vasútállomáson legyek, mert a vonat 6.20-kor indult. Indulás előtt legalább egy órával már ott szoktam lenni. Most olyan történt velem, ami eddig még sohasem. Eltévedtem. De olyan alaposan, a vagy húsz-harmincszor bejárt útvonalon, hogy segítséget kellett kérnem. Annak tudhatom be eltévelyedésem okát, hogy az ezen útvonalon csak nappal közlekedtem, nem ismertem rá a sötét környékre a megnyúlt árnyak miatt.

Idegességre az adott okot, hogy vonatom Villachból, kb. tízperckéséssel indult ki. Ez a csekélynek nem mondható időveszteség azért okozott nekem gondot, mert kétszer is át kellett szállnom, amire csak pár perc idő volt biztosítva. Nem kellett volna aggódnom, mert a villachi menetjegykiadó megleste a papíromon az útvonal tervemet, Wiener Neustadtig leadta a drótot, így minden csatlakozásnál tudtak érkezésemről, és türelemmel bevártak. Szombathelyről két óra várakozás után indult csak vonatom tovább.

 

 

40-2006/A/3

 

2006. 08.10, csütörtök Mentl 08.00

Ismét itt vagyok Mentliben, ahol minden vizes, hol esik az eső, hol meg nem. Reggelit kéne készíteni, de majd később, mert most nincs kedvem.

A tegnapi napról: az évek tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy mindegyik kiutazásomnál történt valami gikszer, ez így volt most is. A fülei vonaton az ajtó, a szombathelyi vonaton a WC volt rossz, valamint a kalauz bezárta a biciklis szakasz ajtaját, az előtérben kellett elhelyezni a kerékpárt. Wiener Neustadtban a számítógép hibája miatt megint nem adtak jegyet a bicajomnak a pakli kocsiba. A valóságban akár táncolni is lehetett volna, mert totál üres volt. Egyébként könnyedén lezajlott az utazás, csak az a baleset rontotta el, hogy a fejemet iszonyatos módon bevágtam a kúpé csomagtartójára szerelt olvasólámpában. Valamint rájöttem, hogy odahaza felejtettem a fejlámpámat, amire nagy szükségem lett volna a sátorépítésnél, mivel itt a hegyek között korán sötétedik. Este 10-re végeztem a berendezkedéssel, és az egész napos utazástól úgy elfáradtam, hogy ülve, csukott szemmel mostam fogat. Ismét fájdalmat érzek a bal könyökömben, és a jobb vállamban, amit Flector kenőccsel kezelek, nem sok eredménnyel.

Elállt az eső, tudok teát készíteni, legalább mozgástól egy kissé felmelegszem, mert hideg van kint is, bent is.

11.00 Megtörtént a reggeli a sátorban, mert a széket nem lehet használni. Az oka igencsak orrba vágó, mert a régi disznóólban, ahol távolétem alatt el volt raktározva, annyira átvette a maradék büdösséget, hogy ha ráülnék, a ruhám is bevenné a disznók szagát. Még szerencse, hogy az utánfutóm majdhogynem légmentesen zár, így a szagok kint maradtak.

Sátorfogságra vagyok ítéltetve, mert most is esik az eső, lehet, hogy nem is tudok ma kimozdulni. De lehet, hogy holnap sem.

 

2006. 08.11, péntek Mentl 08.20

A tegnapi napról: volt annyira kegyes hozzám az ég, hogy délutánra elállt az eső. A délelőtti szunyókálásom miatt csak kissé késve tudtam elmenni a városba zseblámpát, és ennivalót venni. 16.20-ra értem vissza, mert vettem grill csirkét is.

Lehet, hogy a szívem rendetlenkedik, de az is lehet, hogy izomfájdalmam van a hátamban, mert szurkál valami a bal lapockám alatt.

A változatosság kedvéért ismét eseget az eső, nem nagyon, de azért annyira, hogy ne lehessen a ma se tenni semmit. Emiatt lehetséges, hogy a mai nap is itt fog teljes egészében eltelni Mentlben. Az is igaz, hogy semmi fontos dolgom nincs a városban, csak az északi Hofert, és a Lidlt nézném meg, azok létét tegnap fedeztem fel. A kempinghez ezek a beszerzési helyek esnek legközelebbre.

19.40 A mai nap történéseit nagyban az időjárás irányította. Délelőtt esett, így volt reggeli utáni szunyókálás. Később az idő kezdett jóra fordulni, hogy tudtam mosni, és a napra teregethetni. Délután elmentem az északi Hoferba, és Lidl-be, ahol sajna, pénzt kellett költenem. Olcsón, potom 9,90 €-ért vettem digitális tolómérőt, így nem kell a Macinak helyettem megnézni, hogy a tolómérő mennyit mutat. A Lidl-be olyan széket találtam leárazva, amelyet mindig is akartam magamnak. Most a sátramban benne ülők, végre valami támasztja hátamat.

A Berghofi túrám jobban is sikerülhetett volna, ha az örök ellenség az időjárás közbe nem szólt volna. Vissza kellett jönnöm hétkor, mert az eső el kezdet esegetni, és a ruháim kint száradtak a kötélen. Később még jobban ráeredt.

Apropó: ma ismét grill csirkét ettem, kiegészítve sült krumplival. Délelőtt a Hoferben vettem paradicsomos halat, amely doboza az oldaltáskában nem tudni, hogy mi okból de kinyílott, és tartalmának egy része belefojt. Kitakarítottam ugyan amennyire csak tudtam, de félő, hogy szaga maradandó lesz.

 

2006. 08.12, szombat Mentl 08.00

A tegnapi paradicsomos halat, már ami maradt belőle, azt ma ettem meg reggelire.

Lehangoló a helyzetem, mert az a fránya eső ismét esik, és hideg is van, a levegő hőmérséklete 13°C. Abban bízom, hogy majd csak javul az idő.

Grill csirkét nem eszek mostanában, mert a pocakom nem akar kisebb lenni.

Ma valószínűsíthető a tea nélküli reggeli, mert egyre jobban esik, nem szakad ugyan, de az is előfordulhat.

A kempingek igencsak foghíjasak, menekül a nép, mint tavaly augusztusban. Figyelem a „légi taxit”, a tandem ejtőernyősöket, mert ha látok szállni egyet is, akkor biztos meg fog javulni az idő.

Nem sok magyarral lehet találkozni a kempingekben, de a vasútállomáson annál többet. Elég kétes alakok, pucolok tőlük minél messzebbre. Tavaly bent a városban láttam hasonló alakokat, sőt St. Pöltenben is.

14.00 Reggel nyolctól ülők, fekszem a sátorban az eső miatt. Nem mentem sehová sem, mégis történtek említésre méltó dolgok. A tegnap vásárolt széket most vágtam ki a sátorból, mert nem bírta a súlyomat, és összecsuklott alattam. Még szerencse, hogy „csak” 5 € volt az ára. A csőszerkezet nagyon vékony, kb. 1 mm falvastagsága miatt elnyírta a csőszegecs.

El kellene mennem telefonálni, de most ez abszolút lehetetlen. Biztos a Mucikám halálra aggódhatja magát, mert délelőtt szoktam telefonálni, és biztosan nagyon várja már a hívást. A kenyerem is fogytán van, és szombat lévén illene elmennem a Hoferbe utánpótlásért. Várom, hogy jobbra forduljon az idő, mert már nagyon unom a sátorfogságot. De csak egyre szakad.

16.15 Szerencsére van annyi pénz a mobilon, roamingolni lehet vele, így küldtem egy SMS-t Adélkának, és a vonalasról rögtön felhívott a Mucikám. Így tehát tudtam vele beszélni, és Ő is megnyugodhatott.

Egy kicsi esőszünetben, 15 órakor el tudtam menni a berghofi Sparba kaját venni. Mivel a kempingezőkből élnek igen szemét dolognak tartom, hogy magasabb árakkal alkalmaznak, mint a többi Spar áruház.

Az időjárásról olyan tájékoztatást kaptam a Mucikámtól, hogy a rossz idő valószínű marad jövő hét szerdáig, így kénytelen leszek a vonat miatt a maradék időt kibekelni, mert csak 21-én mehetek haza.

19.15 A hőmérő higanyszála ugyanannyit mutat, mint reggel, azaz 13°C -t.

Vacsora fél liter tej plusz két diós tekercs. Megpróbálok elaludni, de nem bízom abban, hogy jól is fogok aludni, hisz egész nap döglöttem, nem volt mibe elfáradnom.

 

2006. 08.13,vasárnap Mentl 09.00

Reggel hatkor a hőmérséklet 11°C volt, ami igencsak hidegnek számít. Tegnap este már olyan hideg volt, hogy nem volt merszem kibújni a hálózsák finom melege alól, így nyitva maradt éjszakára a sátram, csak a szúnyogháló volt behúzva. Úgyhogy az esti fürdés elmaradt, de ez most nem lényeges, mert az egész nap a sátorban nyomorogtam, nem volt miben elkoszosodnom. Így hát biztosan 11°C-ban aludtam. Az eső egész éjjel változó erősséggel eset. Reggel hat körül ugyan elállt, de úgy néz ki a felhőkép, hogy bármelyik pillanatban újból eleredhet, rendkívül bizonytalan a helyzet, elmenetelt tervezni lehetetlen. Valószínű, hogy a mai napot itt töltöm Mentliben, hisz odakint minden csupa víz, ahhoz hogy elindulhassak, fel kellene száradnia, és ahhoz nap kell.

A harmadik éve járok ide, de csak most voltam először az a büfé-étteremben. Annyira gyehenna az idő, hogy megkértem a Gabit, engedje meg, hogy a rossz időjárásra tekintettel, hadd ücsörögjek itt a jó melegben. Meg tudom támasztani a derekamat, ami a sátorban nem lehetséges, ott csak derékfájást lehet szerezni.

Illő volt három nap után megnézni a tavat is hisz, a sátramtól kb. 100 méterre van csak. A felhők úgy 200 m-re úsznak el felettem, jelenleg 15°C van, itt-ott szakadozik a felhőzet, néhol látni már az eget. A szemközti hegyeknek nekiütköznek a felhők, és ott komoly ködfüggöny képződik belőlük.

Úgy látom, Gabi családjából mindenkinek van munkája a kempingben. Gabi a főnök, a család többi tagja a beosztott. Bár férjét még nem láttam, lehet, hogy nincs is neki, de a két gyerek biztos az övé. Apja mindenes, anyja a reggelit rendezi a penzió vendégek részére. A gyerekek besegítenek rendezvény esetén. Kis létszámú személyzetük van csak, hisz a kemping, és a panzió sem nagy. Három takarítónőjük van, kik váltásban dolgoznak, a büfében láttam egy fiatal csajt dolgozni, és a parkot két stramm fiatalember rendezi.

Este megcsörgettem mobilon Macit, aki visszahívott. A 11 másodperc beszélgetés nekem kb. 300 Ft-ba került. Úgyhogy a mobiltelefont csak életjel adására használhatom, kapcsolattartásra ott van a kártyás telefon.

Bár most nem esik, nem merek elindulni, muszáj várnom arra, hogy javuljon az idő.

 

2006. 08.14, hétfő Mentl 07.00

A tegnapi napról: az időjárás szerencsésen alakult, kiderült és másnap reggeléig nem is esett. Összeszedtem minden bátorságomat, mármint az időjárás bizonytalansága ellenére letekertem Faaker see-hez.  A tegnapi ebédem ismét grill csirke volt, amit szerencsére meg tudok enni akár minden nap is, olcsó a helyi viszonyokhoz mérten, és egészséges.

St. Nicolasban a kukorica szára a tavalyinak a fele, itt is látszik a száraz időjárás hatása. Itt mindig hatalmas vagy három méteres magasságra is megnőtt a kukorica szára a sok eső következtében. A Dráva partján iszonyúan hatalmas gépekkel valószínű, hogy partvédő művet építenek, ami számomra érthetetlen, mert az innenső részen a magassága meghaladja a szemközti falucska templomtornyának a csúcsát. Azon az oldalon nincs semmilyen gát sem. Remélem ki fog derülni számomra ez a rejtély, ha a következő években el tudok erre a vidékre látogatni.

A mai nap ismét nem tudok tervezni, mert az eső ismét esik, és a hőmérséklet is csak 13°C. Egy biztos, a mosógép mos, de szárogatni csak a fregolin tudok.

Tegnap este megcsörgettem az Adélkát, és abban a pillanatban, amikor én letettem, Ő felvette a telefonját, így a beszélgetési idő 0.00 perc volt, vagyis semmi, de a telefontársaság mégis levett tőlem 300 Ft-ot.

Valami vastagabb talpú cipőt kell hoznom legközelebb, mert ez ami most van, az mindig beázik.

12.10 Hát hol is lehetnék, ha nem a kemping fogságában, amire lettem az időjárás miatt ítélve. Itt ücsörgök bisztró étterembe.

Emlékeztető 2007 évre: az útvonalak tervezésénél, figyelembe kell venni a helyi vonatközlekedést. Menetrendet az interneten meg tudom nézni a következő viszonylatokban: Villach-Völlkernarkt

Villach-Spittal

Villach-Klagenfurt

Villach-Feistritz

 

2006. 08.16, szerda Mentl 07.00

Az idő príma!

Tegnap megcsináltam a feldkirchi túrát, ami jó fárasztó volt. 

Többet nem írok, mert szerencsére nem érek rá. Már, mint írni.

13.15 Mentl Megint esik az eső, sajna úgy látszik elkiabáltam a szerencsémet. Semmit nem lehet előre tervezni, az eső keresztül húzza a számításaimat. Amúgy is rossz a kedvem, mert amit a Lidlben vettem holmit, abból csak az esőkabát jó, a többi kicsi. Majd később jó lehet a Daninak, odaadom, ha tetszik, neki. Adélkának akartam venni egy akciós futónadrágot, de azt sem kaptam, pedig elmentem egy másik Lidlbe is.

Reggel mostam, a fregolira teregettem, mert kint nem lehet szárogatni.

Még az a szerencsém, hogy nem kint a szabadban kapott el az eső, hanem itt a kempingben...

 

 

42-2007/A/2

2007.07.16 hétfő Frauenkirchen 14.00

Már amire emlékszem a Danival a Papinál teljesített rövidke két éjszakás túrára. Július 12-én, csütörtökön, hideg időben indultunk el hazulról bicajjal Fehérvárig, majd onnan vonattal Fertőszentmiklósra. A viharos észak-nyugati szél igencsak elvette kedvünket a tekeréstől, rendkívül megnehezítette utunkat. Daninak rendkívül jó étvágya lett az erős izommunkától, be is zabált, úgyhogy Bilagittal kellett orvosolnom hasfájását. Az alvókája is rendben volt, amin abszolút nem csodálkozhatom, hisz korán kelt, és az emberpróbáló utat is leküzdötté. Lehet hogy megfázott, lehet hogy allergiás valamire, mert igencsak sokat prüszköl, fújja az orrát.

Most, mikor írom e sorokat, kisfiam bizony rettenetesen hiányzik.

A tekerést hazafelé jobban bírta, mint és. Tudomásul kell vennem, hogy én hanyatlom, fiam egyre jobban erősödik, nemsokára erőnléte jobb lesz, mint ez enyém. De hát ez az élet rendje. Celldömölkön felszálltunk a vonatra, és tapolcai átszállással meg sem álltunk Füléig.

Ma reggel igencsak nehezemre esett az eljövetel. Fehérvártól Hegyeshalomig vonatoztam, majd viharos déli szélben tekertem Frauenkirchenig. Ezekkel a szélirányokkal mindig ráfaragok, igaz az a kerékpáros szólásmondás, hogy a bringásnak mindig szembe, fuj a szél. Azért sikerült néha meglovagolni a hátszelet is. Emlékezetes trappolásunk volt, amikor Babival jöttük haza Papitól, vagy amikor Danival voltam fent a Dunánál. De most nincs ilyen szerencsém. A levegő iszonyatosan forró, árnyékban 36°C, az aszfalt felett 50°C is lehet. A meteorológia csütörtökre 40°C-t is ígér. Most is az árnyékban hűsölök, nem tehetek mást, mert napra menni kész öngyilkosság.

 

2007.07.17 kedd Frauenkirchen 16.30

Izzadók, mint a ló, szinte kibírhatatlan a forróság. Kínomban megfürödtem a medencébe, még azzal sem törődtem, hogy a nagylábujjamon a köröm részben hiányos. Remélem semmi bajom nem lesz miatta.

Az írásomon is látszik, hogy valami gáz van velem, nett néha annyira csúnya az írásom, hogy saját magam is alig tudom elolvasni.

 

2007.07.20 péntek Mentl 13.00

Először az elmaradtakról. Szerdán 18-án délután időben, még a nagy melegben elindultam Podersdorfba, de csak Frauenkirchen határáig jutottam el egy szerencsésnek mondható, durrdefekt miatt. Szerencse abban állt, hogy az elsőkerék defektje ellenére nem buktam, a lassú tempónak köszönhetően biztonságosan meg tudtam állni. Bő negyedóra alatt tacsakosra izzadva visszatoltam a sport boltig, ott megjavítottam a bicajomat. Mázlim volt, minden szükséges anyagot megkaptam.

Másnap fél háromkor keltem. Nehezen. Hajnali 5.10-re sikerült felszerelésemet elrendezni, elcsomagolni és indulhattam Wiener Neustadtba. Az állandó viharos szembe szél, és a rendkívül nehéz utánfutó miatt, csak 10-15 km/órás sebességre voltam képes, így nem csoda, hogy 13 órára értem célba, a wiener neustadti vasútállomásra. Innen kezdve az utazás a szokásos sima módon zajlott le, leszámítva a hőséget, és a lábaimon keletkezett újabb meglepetéseket. Fehérvári Rendelőintézetben megműtött nagylábujjamnak a körme másik fele is begyulladt. Ráadásul mindkét lábfejemet feltörte az új szandál. Az izzadt lábakon a ragtapasz nem tapadt a bőrhöz, így nem tudtam megvédeni a kidörzsölődéstől. Miután megérkeztem a kempingbe az első dolgom volt, hogy a szandálokat lerugdaltam a lábamról. Ma vettem a berghofi Spar-ban ragtapaszt, remélem jobb lesz, mint amilyen az előzőek voltak. Cipőt felvenni nem tudok, mert a nagylábujjam melletti és a kislábam ujja is problémás.

Abban a hitben voltam, hogy az aznapi tekerésem fáradságát a vonaton kipihenem, de ez sajnos nem sikerült. Este a sátorállításkor néha a rosszullét kerülgetett. Szerencsére reggelre kialudtam magamból a fáradságot, nagyon jól ébredtem.

A lábam ujjának állapota izgatott nagyon. Próbálkoztam Mucikám módszerével, kicsit turbósítva, sima forró víz helyett forró gyümölcsteát öntöttem kiskanállal a kezelendő területre. Ha nehezen is, de elviselhető a forró tea okozta fájdalom, hogy lesz-e javulás, ez még a jövő zenéje.

Az idő príma, a sátorban a hőmérséklet van vagy 50°C, egy kölcsön széken ülök az árnyékban és jegyzetelek. Visszaemlékezem, már negyedik éve, hogy itt tanyázom Gabiéknál, 2002 óta minden nyáron lejövök Villachba. Hihetetlen, de ez tény.

 

2007.07.21 szombat Mentl 12.00

Időközben a kölcsönszék röpke egynapi használat után tönkrement. Szegény, nagyon öreg lehetett, hiszen műanyag részeit a nap elégette. Lehetséges, hogy soványabb delikvenset még kibírt volna, de az én 110 kg-os súlyom már sok volt neki. Az ülőke része alá deszkadarabot helyeztem, így, úgy ahogy használható, de ergonómiailag erősen kifogásolhatóvá vált.

Ma délelőtt sikerült Mucikámmal beszélnem, kényszerűségből, érmés telefonfülkéből. Így kb. 8 €-ba került az a beszélgetés amit, kártyásban megúsztam volna 2-3 €-ból. A kártyás fülkéket leszerelik, valószínűleg a forgalom visszaesése miatt. A postán, feláron adják a telefonkártyákat, csak a baj az, hogy alig találni hozzávaló telefonfülkét.

Odahaza, hiányomat leszámítva szerencsére a legnagyobb probléma a nagy meleg. Mucikám elmondása szerint a hőmérséklet árnyékban 42° C, itt a maximum eddig 36° C volt. Elhiszem, hogy a lakásban szinte lehetetlen aludni a 34 fokban.

Nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki, Mucikám kezelési módszere, beválik. Lábam ujja már nem olyan érzékeny, mint amilyen két napja volt.

A sátorban afrikai forróság van, ezért a hűtőtáskát az utánfutóba tettem. Így legalább mindig árnyékban tudom tartani, és a hűtőakkumulátorok is tovább bírják.

Most kellene ebédelnem, de a meleg miatt semmi kedvem sincs hozzá. Ahogy tegnap, úgy ma is készítek magamnak levest, elég lesz az is. Csak iszom, mint a paci.

15.00 Szerencsére megfogadtam Mucikám tanácsát, elhoztam botomat. Nagy hasznát veszem az esti közlekedésben.

A fürdésnél vettem észre, hogy a hasam és a mellem, annak ellenére, hogy nem voltam a napon, mégis elég tisztességesen megpirult.  Magyarázata az lehet, hogy délután a székben szunyókáltam félmeztelenül. Az árnyék nem véd meg a nap UV-sugárzása ellen, úgy látszik.

A szomszéd kempingben tűzijáték volt, viszonylag egyszerű.

 

2007.07.23 hétfő Mentl 10.00

A tegnapi napról, már amire még emlékszem. Délelőtt említésre méltó dolog nem történt. Délután lementem Faaker see-hoz, és szerettem volna grillcsirkét enni az eggi Billánál.  Megettem egy galamb méretű csirkének a felét, igaz az ára is csak 2,79 € volt.

St.Nikolasnál ismét nagyon magas a kukorica, pedig itt sem esett eső. A Dráva mentén végzett hatalmas földmunka célja még mindig rejtély előttem. Lemértem az idő hosszát Faaker see-től Mentl-ig, 50 percig tartott az út, jó tempósan. Igaz oda is vissza is kénytelen voltam szembeszelet elviselni.

13.30 A mai nap az eddig megszokottakhoz hasonló modón alakul, vagyis a reggeli teendők végzése, mosogatással és a Lidl-i bevásárlással kiegészítve.

Gabi perecelt egy iszonyos nagyot bringájával, csúnyán kidekorálta állát és száját. Rém kellemetlen lehetett számára, mert mindenki azt firtatta, hogy mi történt vele. Nem voltam tapintatos vele én sem, mert megkérdeztem tőle balesetének okát

16.10 Egy sváb tegnap este úgy parkírozott le böhőm nagy terepjárójával, hogy csak nagy nehezen tudtam megközelíteni bringámmal sátramat. Ma, amikor megjelent kocsijánál, nem voltam szívbajos, tudomására hoztam máltatlanságom okát. Sikerült őkelmét annyira megrémisztenem kérésemmel az elegendő oldaltávolság betartására, úgy elslisszolt, hogy az óta híre-hamvát sem látom.

Vagy harminc méterre a sátramtól, egy fix lakókocsiban ötgyerekes holland család tanyázik, kiknek egésznapi programjuk a legkisebb csemetéjük elcsendesítésében merül ki, aki egész nap bőg. Csak találgatni tudok, hogy mi baja lehet szegénynek. Lehet, hogy valamilye fáj, hogy beteg, vagy a szokatlan hely miatt nyűgös, de az is lehet, hogy ricsajozó testvérei nem hagyják őt, piheni. Az egyik csimota kocsiba tette, és áttolta a kemping másik részébe, most ott ordítozik a vendégek őszinte örömére.

 

2007.07.24 kedd Mentl 09.10

A bizonytalan járásom kivédésére itt van a botom. A Papinál is, itt is azt hihetik rólam, hogy bepiáltam. Az öregnek mondták is, hogy milyen részeges barátja van, mikor láttak, hogy meg-megtántorodni járás közben. Ott meg tudtuk magyarázni a helyzetet, de itt senki sem mondhatja meg a delikvenseknek, hogy nem a szesz okozza labilis mozgásomat, hanem betegség. Ha látják a botot, akkor egyértelművé válik számukra a helyzet.

18.40 A mai nap előbb véget ért, mint ahogy szerettem volna, mert olyan zivatarba keveredtem Ossiach környékén, amilyenben eddig még nem volt részem. Az eső ereje borzalmas volt, annyira nyomott le, hogy alig tudtam tőle tekerni. Tekerni, pedig muszáj volt, mert nem tudtam sehova sem beállni.

Rájöttem a rejtély okára, hogy miért szakadt ki a biciklim nyerge. Amikor átlendítem a jobb lábamat a nyereg felett, a műtött lábam ujjának a körme kihasította a műbőr huzatot.

A talpam iszonyatosa retkes, Mucikám otthoni sikálása tudja majd csak tisztára varázsolni.

Az esőtől a tollam is beázott, nagyon rosszul fog.

 

2007.07.25 szerda Mentl 20.00

Hiába tervezem meg előre programjaimat, az időjárás rendre felborítja elképzelésemet. A tegnapi eső miatt módosítottam. — Itt végképp bedöglött a tollam, nem baj, majd írok ceruzával. —

Holnap délután már be kell csomagolnom minden cuccomat, és elhelyezni az istállóban.

Elszörnyülködöm, milyen iszonyatosan elhízott embereket lehet látni itt a kempingben. Én a 110 kg-ommal hozzájuk képpest, karcsú deli legény vagyok. A fiatalok rettenetes állapotban vannak, mind a férfiak, mind a nők. Mucikámnak abszolút nem kellene kényelmetlenül éreznie magát combjai mérete miatt, hisz nagyságrenddel nagyobb méretű combokkal megáldott nők sem zsenírozzák itt magukat. Minden szégyenérzet nélkül, fürdőruhában korzóznak.

 

2007.07.27 péntek Szombathely 12.00

A vonatindulásig van egy óra időm, leírhatom a tegnap történéseiből a legfontosabbakat. Legzűrösebb dolog az ÖBB-vel kapcsolatos. Ismét kavartak egy sort, mint utólag kiderült, teljesen feleslegesen. Ügyintézőjük, Walter nem állt a helyzet magaslatán, mert az istenek sem akarta kiadni a vonatjegyet a hajnali bécsi Intercityre, arra való hivatkozással, hogy a brucki átszállásnál a grazi gyorson nincs kerékpár szállítására alkalmas vagon. Rendben van akkor vettem a 8.20 wiener neustadtira jegyet. Nem volt igaza Walternak, mert mindezek dacára mégis eljöttem az 5.37-esel, minden zűr nélkül, az átszállást is beleszámítva, Wiener Neustadtig.

Kellemes meglepetésben volt tegnap részem, ugyanis Gabi nem kért pénz az ottlétemért. Így megspórolt nekem egy kisebb vagyont, hiszen a számlám lett volna vagy 100 €-t. Nekem a kis pénz is soknak számít. Éjszakára kaptam tőle egy PVC matracot, hogy legyen min aludnom. Alvás az nem sok volt, mert iszonyatosan fáztam. Örültem, mikor 4.10-kor elindultam be Villachba, az állomásra. Az út sötétben dinamóvilágítással, nehéz pakkokkal megpakolt bicajjal rém kellemetlen élmény volt.

Wiener Neustadtban az átszállás sürgőssége végett kénytelen voltam a liftet és a mozgólépcsőt is igénybe vennem. A lépcső leküzdése, a nehéz biciklivel igencsak embert próbáló feladatnak bizonyult. Minden erőmre, ügyességemre szükség volt, hogy nehogy lezúgjak a lépcső aljára.

 

 

43-2007/A/3

 

2007. 08.07 kedd Mentl 20.50

Majd holnap írok, ma nagyon fáradt vagyok.

 

2007. 08.09 csütörtök Mentl 15.00

A holnapból ma lett, mert tegnap is nagyon elfáradtam, de erről majd késöbb.

Villachba történő kiutazás végkifejlete a nagyobb zökkenők ellenére jobban sikeredett, mint amire eredetileg számítottam. Sikerült Wiener Neustadtban az „Allegro Stradivari”-ra felszállnom. A kalauznál vettem jegyet és már este hatra Villachban voltam. A táborhely kiépítésével kész voltam nyolcra.

Másnap, szerdán vonattal elmentem Klagenfurtig, és hasonlóan, mint tavaly végigjártam a Keutschacher tavakat.  A visszafelé úton, a balfék módon kihelyezett kerékpárutat jelző táblák miatt Veldennél tettem egy erős emelkedővel megspékelt hurkot feleslegesen, ami igencsak lefárasztott.

A mai nap susztervasárnap lett sajna, mert már harmadszor esik az eső, és így a tekerésből nem lett semmi a rossz idő miatt. Legalább a lábaim pihennek, leszámítva azt a húsz km-t, amit ma tekertem kajáért, és a vasúti menetrendért. Pont a zivatar előtt értem vissza, így most sátorfogságra vagyok ítéltetve. Legjobb időjárás előrejelzők a tandem ejtőernyősök, mert ha ők megjelennek, akkor biztos aznap jó idő lesz.

 

2007. 08.10 péntek, Mentl 11.00

Pénteki nap lévén, mivel csak munkanapokon jár a vonat Spittalba, úgy terveztem, hogy most teljesítem a Millstädter tavi túrát. Nem lett belőle semmi, mert éjszaka olyan erősen elkezdett fájni a jobb vádlim, hogy még menni is alig tudok rajta. Vagy a biciklizés miatt megerőltettem, vagy a bot miatt fájhat. Mindegy, hisz most úgy sem tudok tekerni vele.

14.00 Aggódom a lábam állapota miatt. Szemlátomást vastagabb a jobb, mint a bal. Lassan már járni sem tudok rajta. Szerencsére van kenőcsöm, és gyógyszerem, tudom kezelni. Majd egyszer csak meggyógyul, csak az a nagy kérdés, hogy mikor, mert itt a ragyogó idő, és nem tudok tenni abszolút semmit sem. Ha hétfőig nem jön rendbe, haza kell mennem, csak az a rejtély előttem, hogy hogyan.

Pihentetem a lábamat, és ameddig kitart a gyógyszerem, addig szedem, mást amúgy sem tudok tenni. Borzasztó, hogy megvert a sors, pont azzal, amire a legnagyobb szükségem van most, a járás épségére.

18.30 Borogatom vizes ruhával, nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki, hogy használ.

 

2007. 08.11 szombat Mentl 12.00

A fenéket használt a borogatás, a lábam ugyanolyan dagadt, mint amilyen tegnap volt. Elmentem a boltba, de mint a csiga, olyan sebességgel. Feltankoltam kajával, így a sátorba rohadva várhatom a hétfőt, mert ha akkora sem javul lábam állapota, muszáj orvosnak is látnia.

Telefonáltam a berghofi kártyás telefonfülkéből Mucikám megnyugtatására. Hogy sikerült-e, hát az nem biztos.

17.00 Az idő ramaty, már harmadik napja esik. Jó a rosszban, hogy a lábam, most krepált be, amikor, amúgy se tudok csinálni semmit sem.

Az nem igaz, hogy senki sem néz rám, mert Maxi Gabiék kutyája naponta többször is benéz a sátorba. De más senki sem.

A rossz idő miatt egyre foghíjasabb a kemping, menekül a vendégsereg.

Hazafelé út terve a következő, amit még meg merek kockáztatni ezzel a rossz lábbal: a 8.20-assal végigmegyek Bécsig, majd átszállok a fertöszentmiklósira, amivel elmegyek Frauenkirchenig, Papihoz.

 

2007. 08.12 vasárnap Mentl 12.00

Amennyiben csak lehetséges, nem használom a botot, mert az is lehet, hogy ez az oka minden bajnak. Ugyanis, már akkor is fájt a lábam, amikor Danival mentünk haza a Papitól. Celldömölk előtt már fájt a jobb vádlim. A Papinál botoztam, míg odahaza nem és ezért megjavulhatott. Most a bot, a veldeni hurok, és a drávai két meredek emelkedő miatt lehet ez a súlyos fokú izomgyulladás. Csakhogy eddig ettől jóval keményebb terhelés sem okozott gondot. Akkor most mi történhetett?

Azért történek mosolyogtató dolgok is környezetemben. A panzió emeleti szobájában lakik egy idős magyar házaspár. Az öreg nem lehet valami jó véleménnyel a kempingvendégekről, egyik lesújtó kiszólását hallottam, mivel pont a teraszuk alatt tanyázom, amit a felesége szórakoztatásának szánt.

— Mennek mosogatni a cigányok, (rögtön helyesbített) a sátorozok.

Bizonyára nem gondolta, hogy van más magyar is rajtuk kívül a közelbe, hisz nem látott a kempingben a sajátján kívül másik magyar rendszámú autót. Kell vigyázni, mert néha hallani magyar szót is, és vannak osztrákok, akik értenek, vagy beszélnek magyarul. Nem szabad felelőtlenül bármit is mondani, mert roppant kellemetlen eredménye lehet. Mint nekem 1970-ben, Krakkóban, mikor is egy lengyel fiatalember gagyorikálását unva azt találtam mondani:

— Fordulj fel!—s a válasz:

— Te is!— Magyarországon tanult valaha.

Maxitól, aki rendkívül szelíd vizsla, játékos futkározásától annyira megijedt egy hat év körüli kisfiú, hogy be kellett emeltem a panzió földszinten lévő szobájukba, anyjához.

Gabi papája Józef nagyon valószínű, hogy az ősszel meglátogat Fülén, mert már másodszor mondja.

Tegnap az ebéd és a vacsora egyben volt, úgy hat óra körül, amitől sikerült annyira elálmosodnom, hogy takaródó előtt el is aludtam. Tizenegy óra körül nagy durranásokra ébredtem, valahol a közelben a tó partján tűzijátékot lőttek fel. Addig hezitáltam, hogy kibújjak-e a meleg vackomból, vagy sem, mire elszántam magam az előmászásra, a műsor már véget is ért. A fürdés szombaton kimaradt az életemből, de ez nem okozott higiéniai bántalmat testemnek, mert sajnos aznap nem volt olyan tevékenységem, amitől elkoszosodhattam volna.

A lábam kezelésénél gyógyszert váltottam, remélem az új medicinák hatásosabbnak fognak bizonyulni, mint az eddigiek.

18.00 Optimizmusom ide, optimizmusom oda, most mégis rendesen meg vagyok ijedve, hogy mi a fityfene van velem. Nincs mese, orvosnak kell látnia, mert magától, és az én kuruzslásomtól ez a vádli bizony nem fog meggyógyulni.  De akkor mi lesz? Ez itt a nagyon nagy kérdés. Itt véget ér a legendás optimizmusom. Eddig bizakodó voltam, mert mindig láttam előre problémáim megoldását, de most tanácstalan vagyok, mert nem láttok semmit. Lehet, hogy ez „vég kezdete”? Az alagút végén mindig láttam a fényt, de most koromsötétséget látok. Ez így nem jó, sötétet nem lehet látni, hiszen mert sötét van, látni csak fény miatt lehet. Na ezt a paradoxont el lehetne egy darabig ragozni, de most nincs hozzá kedvem. Ramatyul érzem magam a vízióimban megjelent teljes kilátástalanság miatt. Most érzem át csak igazán Mucikám lelkivilágát, nagyon rossz lehet neki. Meg az is rossz, hogy egyedül vagyok, nincs senki körülöttem, akiből reményt meríthetnék. Még Mucikám pesszimizmusa is most jól jönne, mert azzal „hivatalból” nem érthetek egyet, és az Ő elgondolását ellenezve, reményt csalhatnék magamnak.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a lábam ugyan nagyon csúnya, dagadt, de annyira nem fáj, mint tegnap, illetve tegnap előtt. Jobban is, többet is tudom használni. Lehet, hogy a mai erősebb igénybevétel miatt ilyen kemény, dagadt?

 

2007.08.13. Villach LKH 16.00

Dagadt, de nem a használattól, hanem a trombózistól. No de csak sorjában.

Ma reggel Gabi javaslatára elmentem Annamheimbe a körzet orvoshoz, Dr. Magdalena Oitzingerhez. Aki valójában a treffeni Billa mellett található, és pechemre a mai naptól szabadságon volt. Vásároltam a Lidl-ben kaját, amiről utólag kiderül, hogy teljesen feleslegesen bizonyult. Megkerestem a landskroni orvost, aki miután meglátta a lábamat, fejét fogva, hujujgatva közölte velem, hogy ez bizony trombózis. Már adta is a kórházi beutalót. Teljesen letaglózót a hír, a rendelő várójában ültem vagy tíz percet, mire annyira észhez tértem, hogy el tudtam indulni. A postán vettem két telefonkártyát, mert itt szerencsére még nem szerelték a fülkét, és így tudtam beszélni a Postabiztosítóval. Utólag kiderült, hogy ez okos lépés volt részemről. Visszatekertem a kempingbe, a dagadék lábammal. Gabiékkal megbeszéltem a helyzetet, és úgy döntöttem, hogy itt hagyom náluk holmimat, kerékpáromat, az istállóban. Rendkívül nehezemre esett a felszerelésem becsomagolása az utánfutóba. Többször meg kellett állnom, le kellett ülnöm, kénytelen voltam pihentetni lábamat. A felesleges kaját szerettem volna oda adni Maxinak, de úgy felszívódott, hogy sehol sem láttam, így kénytelen voltam kidobni a kukába. Józef hívott nekem taxit, ami behozott a villachi kórházba potom 14,50 €-ért. A kórház előtti telefonfülkéből tudtam beszélni Mucikámmal, aki velem együtt igencsak el volt kenődve. Hiába, a német nyelvtudás hiánya elég kellemetlen tud lenni, mert a személyzettel igencsak körülményesen tudtam társalogni. A felvételt megkönnyítette, hogy a Postabiztosító Magyarországról idetelefonált, és már sok mindent tudtak velem kapcsolatban. Az összes fontos dolog sínre került, és ha segítséggel is, sikeresen megoldódtak a felmerült nehézségek.

18.30 Felvettek, tolószékben felvittek az osztályra, ahol elhelyeztek egy háromágyas szobába második betegnek. Este hatig nem történt velem semmi, már azt hittem, hogy elfelejtkeztek rólam, de nem úsztam meg. Kaptam szúrít a hasamba, befáslizták jobb lábamat rugalmas pólyával, talpamtól combtőig. Előtte megkaptam első vacsorámat, amit fogatlan embernek szántak, mert pépes volt.

 

2007.08.14 kedd Villach LKH 12.30

Majd megállt bennem az ütő, mert a nagy pakolásban elkeveredett a biztosítási kötvényem. De hála a jó Istennek (még a végén vallásos leszek a sok sorscsapástól?) megtaláltam.

Reggel ultrahangon megtalálták a trombózisokat a jobb vádlimban.

13.00 Megáll az eszem. Ebéd után a betegeknek kávét, forró csokoládét kínálnak, és természetes, hogy innivalót többféle ásványvízből lehet választani.

18.00 Megkaptam a második vacsorámat, amit igencsak gusztusosan tálalták. Remélem, az ittenit rövidesen összehasonlíthatom a fehérvári kórház „gasztronómiai művészetével”. Tudom, hogy ott nincs ilyen príma ellátás, kiszolgálás, de nem bánnám, ha azt ehetném. Csak a poén kedvéért, Fehérváron majd panaszt fogok tenni az ebéd utáni kávé hiánya miatt.

Ma is, tegnap is nagy telefonforgalmat bonyolítottam, hála kisfiamnak, aki feltöltötte ATM-en keresztül telefonomat. A tarifacsökkentés ellenére a roamingolás igen drága. Legcélszerűbb SMS-t írni, csak azzal az a baj, hogy 160 karakterrel kell gazdálkodnom, ez bizony néha kevésnek bizonyul. A biztosító többször is felhívott a kórház vonalán, ez így nekem legalább nem került pénzembe.

A biztosítós csaj, a reggeli első hívásakor elmondta, hogy ki akarnak az osztrák orvosok vizsgálni, amibe gyomor- és végbéltükrözés is beletartozik. Na mondom én, köszönöm szépen ebből ugyan nem kérek. Fehérváron már egyszer átéltem a gyomortükrözést, amiről igencsak kellemetlen emlékem maradt. Még egyszer nem akarok átesni hasonló tortúrán, megspékelve végbéltükrözéssel. Furcsállottuk, hogy mi köze van a tükrözésnek a trombózishoz. Erre a magyarázatot majd Fehérváron kaptam meg. Az osztrákoknál minden negyven év feletti férfi belső traktusát megnézik gasztroendrológiai szűrővizsgálattal, és ezért számomra is előírták felvételnél, standardként. Kértem a biztosítót intézkedjen, hogy minél előbb szállítsanak haza. Egy prózai okai is volt annak, hogy szorgalmaztam hazaszállíttatásomat, elfogyott a tiszta ruhám, mert az állandó fekvés miatt nem moshattam.

20.00 Meg van az esti örömöm, holnap reggel 8-9 óra között itt van értem a mentő, orvosi kísérettel visznek Fehérvárra.

Hogy jobb legyen az utolsó éjszakám, teával kínáltak, ami igen finom volt, határozottan jól is esett. Sajna hiába minden jó szándék, mégis nagyon ramaty éjszakám lett.

Igazán nemzetközivé vált szobánk, a hallgatag olasz sráccal, a ma felvett öreg bagós osztrákkal, és velem. Az olasz fiú igazi póker arccal jár-kel, soha el nem mosolyodik. Az öreg Herr Fritz épp most tiporja le magáról a bagótól iszonytatóan bűzlő nadrágját. Valószínűleg, a nagy pocakja akadályozza hajolásban, és ezért választotta vetkőzésnek ezt a módját. Jó, hogy holnap hazamegyek, mert az öreget nehéz elviselni az állandó kehes köhögése, a szuszogása és bűze miatt. Nem tudom, hogy horkol-e? De valószínű, hogy éjszaka ennek az élménynek is részese lehetek. Mindegy, valahogy csak kibírom ezt az éjszakát, holnap megyek HAZA.

Úgy néz ki, itt kell hagynom Mentliben az istállóban kempingfelszerelésemet, kerékpáromat, mert kicsi mentőt küldenek értem és a cuccom, már nem férne el bele. Hát most már mindegy. Beszéltem a Petivel, ővele fogom, majd ha egészségem engedi, hazavinni holmimat. Kár lenne mindent veszni hagyni. A szállítás költségére nem is merek gondolni, mert az sem lesz piskóta. Az is igaz, ha vonattal megyek haza, az is 20-25000 Ft-ba kerülne. Így meg körülbelül lesz negyven rugó. Most legalább kivédem a Frauenkirchen-Tapolca közötti 130 km-es szakaszt, amit nem tudom, hogy hogyan küzdöttem volna le.

Sajna úgy néz ki egyre bajosabbak túráim lebonyolítása, ami köszönhető a megszűnő vasútvonalaknak és az egyre instabilabb egészségi állapotomnak. Ezek után, hogy mi lesz, arról lila gőzöm sincs.

 

2007.08.15 szerda Villach LKH 07.00

Remélhetően az utolsó villachi bejegyzésemet írom.

Ami egy vén öreg kehes ember repertoárjában megtalálható azt éjszaka Herr Fritz mindet felmutatta. Zörgött, mászkált, és alvás közben olyan hangokat hallatót, amitöl éjszakai afrikai szavannán gondolhata megát a szerencsétlen halandó. Így alvás, az nem sok volt éjszaka.

Pakolok össze, és várom a mentőt.

Utólagos bejegyzés:

Még soha sem örültem úgy magyar embernek Ausztriában, mint a betegszállító fiúnak, akit először láttam meg az értem küldött mentő háromtagú személyzetéből. Le a kalappal a Posta Biztosító előtt, flottul megszervezték és lebonyolították hazaszállításomat a villachi kórházból Fehérvárra.

Ha utólagosan alaposabban belegondolok, jó lett volna, ha alaposan kivizsgálnak. Financiálisan nem lett volna belőle hátrányom, mert minden költségemet a biztosító fedezte. Csakhogy teljesen egyedül itt az isten háta mögött, a bajban szeretteim nélkül lehetetlen vállalkozás lett volna. Nem bírtam volna ki épp ésszel.


2008.09.12. péntek, Füle 09.00
Amikor ezt a részt írom, akkor már egy éve elmúlt eseményre emlékezek vissza. Az ausztriai beszámolókat ott hagytam abba, hogy hazahozott a mentő a villachi kórházból Fehérvárra. Idehaza háromheti tortúrában ugyanarra a megállapításra jutottak, mint amire az osztrák orvosok három nap alatt rájöttek. Ráadásul az ott megállapított kezeléstől is eltértek, ami miatt aggódtam eleget. De a lényeg, úgy nagyjából rendbejöttem, egy csipetnyi öniróniával azt is mondhatnám, de tökéletes az már nem leszek.
Mentliben hagyott kerékpáromért, felszerelésemért Rostási Sanyival, feleségem unokatestvérével mentünk vissza. Már attól féltem, hogy ismét trombózist kapok, mert piszokul bírja a vezetést. Ha nem szólunk neki, hogy álljunk meg néha, lehet, hogy egy trappban lezavarta volna az utat oda-vissza. Az amúgy is nem éppen kedvező anyagi helyzetem miatt, úgy hiányzott nekem ez az autókázás, mint hátamra a púp. De muszáj volt megtenni. Igaz, ha ez a bonyodalom nincs, kicsi a valószínűsége annak, hogy a feleségem is eljut valaha ezekre a csodás tájakra, ahová én. Ez már kárpótolt az anyagi veszteség miatt. Kár, hogy az idő sürgetett minket a hazautazásban, az összesen majd 1200 km-es út miatt, így csak kevés látnivalót tudtam megmutatni a bőséges kínálatból. Az utánfutóra sikerült olyan pipecül elhelyezni, lekötözni a rakományt, hogy Vlagyivosztokig is bírta volna igazítás nélkül.
Minden zűr nélkül hazaérkeztünk. Sajnos sok hasznát nem tudtam venni idehaza a bicómnak, mert az egyre erősödő egyensúlyozási zavarom miatt le kellett szállnom a földre. A szó szoros, és átvitt értelmében is.

 

35-2005(A)1  ?                                              FRAUENKIRCEN-DANI

36-2005(A)2  07.28-08.19  22+1 nap                MENTL-VILLACH

28.      Füle/Székesfehérvár/Komárom/Györ/Petöháza-Frauenkirchen

29.      Frauenkirchen-St. Andrá am Zicksee-Frauenkirchen

30.      Frauenkirchen-Podersdorf-Frauenkirchen

31.      Frauenkirchen-Podersdorf-Frauenkirchen

01.      Frauenkirchen-Wiener Neustadt/Klagenfurt-Vitkring

02.      Vitkring-Klagenfurt-Vitkring

03.      Vitkring-Gössendorf

04.      Gössendorf-Klopier see-Gössendorf

05.      Gössendorf-Klagenfurt-Hafner see

06.      Hafner See-Keutschacher-See-Hafner See

07.      Hafner See-Scheifling am See-Velden-Villach-Heilidengastede(Mentl)

08.      Mentl-Villach-Mentl-Berghof-Mentl

09.      Mentl-Villach-Mentl-Berghof-Mentl

10.      Mentl-Berghof-Mentl

11.      Mentl-Villach-Mentl-Alt Ossiach-Berghof-Mentl

12.      Mentl

13.      Mentl-Villach-Mentl-Faaker See-Mentl

14.      Mentl-Faaker See-Mentl

15.      Mentl-Steindorf am Ossiacher See-Sattendorf-Mentl

16.      Mentl-Villach-Ment

17.      Mentl-Villach/Wiener Neustadt-Eisenstadt-Frauenkirchen

18.      Frauenkirchen/Pamhagen/Frauenkirchen

19.      Frauenkirchen-Mosonmagyaróvár-Györ/Veszprém/Csajág/Füle

 

37-2005(A)3  08.29-09.08  10+1 nap                FRAUENKIRCEN

29 h    Füle/Székesfehérvár/Komárom/Györ/Petöháza-Frauenkirchen

30 k    Frauenkirchen

31 s    Frauenkirchen

01 c    Frauenkirchen

02 p    Frauenkirchen

03 s    Frauenkirchen

04 v    Frauenkirchen

05 h    Frauenkirchen

06 k    Frauenkirchen

07 s    Frauenkirchen

08 c    Frauenkirchen/Füle

 

38-2006(A)1  07.04-07.08  4+1 nap                  FRAUENKIRCEN-DANI

04.      Füle-Székesfehérvár/Komárom/Györ/Petöháza-Frauenkirchen

05.      Frauenkirchen

06.      Frauenkirchen-Mosonmagyaróvár/Györ/Petöháza-Frauenkirchen

07.      Frauenkirchen

08.      Frauenkirchen-Mosonmagyaróvár/Györ/Veszprém/Csajág-Füle

 

38-2006(A)2  07.14-07.27  13+1 NAP                MENTL-VILLACH

14.p    Füle-Székesfehérvár/Komárom/Györ/Petöháza-Frauenkirchen

15.s    Frauenkirchen-St.Andrá im Zicksee-Frauenkirchen

16.v    Frauenkirchen-Podersdorf am See-Frauenkirchen

17.h    Frauenkirchen-Eisenstedt-Wiener Neustadt/Villach-Mentl

18.k    Mentl-Villach-Mentl-Berghof-Mentl

19.s    Mentl-Villach-Mentl-Berghof-Mentl

20.c    Mentl-Berghof-Plötz-Mentl

21.p    Mentl-Villach-Mentl-Steindorf am Ossiacher See(Negel kemping)-                  Mentl

22.s    Mentl-Alt Ossiach (Ideal kemping)-Ment

23.v    Mentl-Feistritz im Rosental-Faaker See-Mentl

24.h    Mentl-Landskron-Mentl-Afritz-Mentl

25.k    Mentl-Feldkirchen in Kärnten-Maltschacher See-Leining Mentl

26.s    Mentl-Villach-Mentl

27.c    Mentl-Villach/Bruck ad.Mur/Wiener Neustadt/Szombathely/                        Székesfehérvár/Füle

 

40-2006(A)3  08.09-08.23  14+1 nap                  MENTL-VILLACH

09.s    Füle-Székesfehérvár/Szombathely/Wiener Neustadt/Villach-Mentl

10.c    Mentl-Villach-Mentl-Berghof-Mentl

11.p    Mentl-Treffen-Mentl-Berghof-Ment

12.s    Mentl

13.v    Mentl-Faaker See-Mentl

14.h    Mentl-Berghof-Plötz-Mentl

15.k    Mentl-Feldkirch im Kärnten-Maltschacher See-Moosburg-im Kärnten-            Leining-Mentl

16.s    Mentl-Alt Ossiach(Ideal)-Mentl

17.c    Mentl-Villach/Spittal ad.Drau-Seeboden-Spittal ad.Drau/Villach-                  Mentl

18.p    Mentl-Villach/Klagenfurt-Katschauer see-Velden-Mentl

19.s    Mentl-Ossiach-Mentl

20.v    Mentl-Villach-Mentl

21.h    Mentl-Villach/Wiener Neustadt-Wiener Neustadt-Frauenkirchen

22.k    Frauenkirchen

23.s    Frauenkirchen-Mosonmagyaróvár/Győr/Veszprém/Csajág-Füle

 

41-2007(A)1  07.12-07.14  2+1 NAP                  FRAUENKIRCEN-DANI

12.      Füle-Székesfehérvár/Komárom/Györ/Fertöszentmiklós-Frauenkirchen

13.      Frauenkirchen-Mönchof-Frauenkirchen

14.      Frauenkirchen-Kapuvár-Celldömölk/Tapolca/Füle

 

42-2007(A)2  07.16-07.27  11+1 NAP                MENTL-VILLACH

16.      Füle-Székesfehérvár/Komárom/Hegyeshalom-Nickelsdorf-

          Halbturm-Frauenkirchen-St.Andrá am  Zicksee-Frauenkirchen

17.      Frauenkirchen-Podersdorf am See-Frauenkirchen

18.      Frauenkirchen-Podersdorf am See-Frauenkirchen

19.      Frauenkirchen-Wulkaprodesdorf-Ebenfurt-Wiener Neustadt/Villach-              Mentl

20.      Mentl-Berghof-Mentl

21.      Mentl-Berghof-Mentl

22.      Mentl-Faafer See-Mentl

23.      Mentl-Berghof-Plötz-Mentl

24.      Mentl-Maltschacher See-Steindorf am Ossiacher See-Mentl

25.      Mentl-Villach-Treffen-Mentl

26.      Mentl-Villach/Bruck ad.Mur/Wiener Neustadt/Sopron/

          Szombathely/Székesfehérvár/Füle

 

43-2007(A)3  08.07-08.15  7+1 NAP                  MENTL-VILLACH

07.      Füle-Székesfehérvár/Szombathely/Wiener Neustadt/Villach-Mentl

08.      Mentl-Villach/Klagenfurt-Keutschacher-See-Velden-Drau radweg-                Mentl

09.      Mentl

10.      Mentl

11.      Mentl

12.      Mentl

13.      Mentl-Treffen-Landskron-Mentl/Villach LKH

14.      Villach LKH

15.      Villach LKH/Székesfehérvár Szent György Kórház

 

 

 



Made with Namu6